|
Lipicai
< vissza
Forrás: wikipédia
Lipicai
A nemzeti kinccsé nyilvánított lófajta
Vérmérséklet: melegvérű
|
|
|
Marmagasség: kb. 155 - 170 cm között |
|
Szín: leggyakrabban szürke, de előfordul pej és fekete színben is |
|
Felépítés: nem túl nagy méretű, nemes, elegáns fajta, jellemző a kosfej, fülei nagyok. Nyaka rövid, magasan illesztett. Háta izmos. Ügetőmozgására jellemző a magas lábemelés és az akciós mozgás. |
|
Jellemzők: igen tanulékony, nagyon engedelmes, ellenálló, nincsenek nagy igényei. |
|
Hasznosítás: elsősorban fogatló, kiváló hintós és kocsiló, emellett a spanyol iskolában hagyományosan használt lófajta. |
|
Származási hely: Német-római birodalom |
|
Eredet: 16. század - 1580 körül |
|
|
Érdekességek: 
A lipicai valódi nemzetközi fajta, az egész világon elterjedt. 400 éve fajtatisztán tenyésztik, az 1800-as évek elején alkalmazott egyetlen arab cseppvérkeresztezéstől eltekintve idegen fajtát soha nem alkalmaztak tenyésztése során.
1572. szeptember 12-én alakult meg a híres bécsi lovasiskola, ahol magas szintű, már-már nem is díjlovaglásra, inkább „lovastáncra” idomítják a lipicai méneket.A lovasok a mai napig tradicionális öltözetükben lovagolnak. A lovasbemutatókon sok híres figurát mutatnak be:
-
"Courbette" - ágaskodás
-
"Levade" – a ló felágaskodik, miközben hátsó lábának csánkjai szinte a talajt érintik
-
"Croupade" – a ló a levegőbe ugrik, miközben mellső és hátsó lábait a hasa alá húzza
-
"Capriole" – a ló a levegőbe ugrik, s ezzel egyidőben hátsó lábaival kirúg
-
"Piaffe" – helyben ügetés, vagyis a ló helyben jár, gyakran két oszlop között.
Napjainkban az Epona Spanyol Lovasiskola kívánja feleleveníteni a magyar testőrség lovasiskolájának hagyományait.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
